Zubor Csaba: Tűz körül
Tiszta szívvel írom e sorokat,
Van mögötte ok és okozat.
Nem kell nekem díj, nem kell a pátosz!
Nem kell méltass, nem kell, hogy átkozz!
Látom, hogy mire megy ki a játék,
A csendes nép zsarnoknak ajándék.
Te kussolj csak, ez az előírás!
Néma fa vagy, megy az erdőirtás.
Hallgatásod azt a célt szolgálja,
Legyél csak még inkább szolgája.
Ennek tapsolsz, tényleg ennek örülsz?
Elvakultan soha nem könyörülsz.
Persze, hiszen közel ülsz a tűzhöz;
Feje bűzlik, közel ülsz a bűzhöz.
Érdekből nem látod meg a hibát.
Ha szólnál, lenne biz' galibád.
Vakok, süketek, könyörtelenek.
Remélem, hogy megvan mindenetek!
Mert, ha egyszer fordul itt az óra,
Ti ne számítsatok semmi jóra!