Zubor Csaba: Hullámsír
Hullámsírban fekszik minden emlék,
Víz alá került már mi fent volt nemrég.
Örökké fogjuk őket szeretni ,
De most sajnos, hogy el kell engedni .
Dicső hajó dacolt minden árral,
Senki sem számolt ekkora kárral.
Óvatlan volt az, aki tervezte,
Acélból a rosszabbat betette.
Megtört a monstrum pillanat alatt,
Hajónak tatjára jéghegy szakadt.
Törzse oly hirtelen kettétört,
Megszakította dicső emlékkört
Kihunyt hirtelen megannyi lélek.
"Jack, maradj velem, annyira félek!"
Elhangzott sajnos az utolsó szó,
Luxushajóból így lett koporsó.