Zubor Csaba: Létszükséglet
Ők nélkületek semmit sem érnek,
Nektek az ő létük nem is érdek.
Gondolod, hogy ők dicső nagyurak?
Nyalogasd csak tovább a talpukat.
Nem urad az, kit a nép megválaszt,
Nem különb az semmivel se nálad.
Tévedésben el az egész ország,
A poszton ülők ezt jól megszokták.
Önként hunyászkodtok meg előtte?
Kihajtanám őket a legelőre.
Bár kár lenne érte, mert letapossák,
Mit legelne a birka lakosság?
Ezért folyton-folyvást pöffeszkedik,
A fél országot meg is veszik.
Mily barmok, akik mindezt hagyják,
A jövőjüket sajnálhatják.
Uradalom és a szolgalélek
Már megbocsásson, hogy én még élek!
Járj csak a sárban a cselédsoron!
Még fényesebb jövőd volt egykoron.