Zubor Csaba: Kritikus gondolkodás
Mindent lehet kritizálni. A rendszert, az országot, a vezetőket, az eljárásokat és egymást is.
Kritika nélkül nincs fejlődés. Viszont nem elég csak kritizálni. Arra mindenki képes.
Megoldást kell keresni és kínálni, ha valami nem stimmel. Persze könnyű csak kritizálni és 0 megoldást felkínálni, mert az egyszerű és a hülyéknek is megy.
Azt kellene felfogni, hogy az üres kritizálás megoldások és javaslatok nélkül csupán csak üres és semmitmondó vélemény, egyben idő- , illetve energia pocsékolás.
Rombolni, kritizálni a gyerek is tud, de továbbgondolni, megoldani, következményeket elemezni és kimeneteleket felvázolni azonban nem mindenki képes.
A belső és egyben nyomás alatt álló és a külső és amúgy nyomás, kényszerhelyzet terhétől mentes egyén közti különbséget az mutatja meg legjobban, hogy számos esetben a külsős fogja jól át látni a helyzetet. Mivel ő, mint szemlélő olyan részleteket is képes meglátni, amit belülről soha nem fogsz.
Ezért fontos mindenki véleménye. Mert 1 millió különböző perspektíva 1 millió apró részletre képes rávilágítani. Ha csak egy vélemény érvényesül, akkor az könnyebben fog tévedni is. Ez a diktátorok gyenge pontja. A demokrácia erőssége a vélemények és nézőpontok szabad ütköztetése, amely végső soron elvezet a többség által elfogadható megoldásokhoz.
Persze a világ sosem lesz tökéletes mindenki számára. Inkább csak az a kérdés, hogy hány ember számára lesz, lehet jobb hely.
Aki azonban csak félrevezetni, meghekkelni és átverni akar és végül kiröhögni, az Inkább unatkozó gonosz ember, akinek az élete kisebb, vagy egyenlő nullával.