Zubor Csaba: Kiszolgáltatottság
Kiszolgáltatottságban tart a rendszer,
Jó ez a kifeszített élethelyzet?
A vezetés belőled mégis mit lát?
Utasít és kihasznál mint egy csicskát.
Nem érték vagy nekik csak egy pénzeszsák,
Addig vagy jó itt, amíg van fogyasztás.
De ha valamiért nem költöd pénzed,
Azonnal rendszerellenesnek néznek.
Nos, így épül fel a ez az elképzelés.
Hiú ábránd az hogy ez csak tévedés.
Addig jó nekik míg lefoglal a nyomor,
Hallgat az elme, míg korog a gyomor.
Hiszen éhes ember nem megy el tüntetni.
Nem fogja a munkát dacból beszüntetni.
Örül, ha a nap végén leheveredhet.
Minek menne oda ahol verekednek?
Addig jó ez, míg jó mélyen vagy tartva,
Terelgetnek és te vagy itt a marha.
Közben agyadat évek óta mossák
Alapjogodat két lábbal tapossák.
Újabb korlátozás, ezt se lehet most már,
Lehetőségeidet így leszalámizzák.
Te meg eközben folyton csak bambán nézel,
Fel sem foghatod, hogy nem érsz semmit ésszel.
Ó, de miért vagy vak magyar társadalom?
Mire fel jár itt hazugoknak bizalom?
Te drága magyar nép ébredjél fel végre,
Kapzsi elnyomásból lépjél ki a fényre!