Zubor Csaba: Gesztenyefa
Mintha megannyi kéz markolna belőle
Úgy tűnik ága a téli levegőben
Később csokrot tart majd mindegyik ágán
A menyasszony is felvidul látványa láttán.
Nyáron már hullik öt kövérkés ujja
Őszre egész lombja ott van lebarnulva
Fényes termése aszfaltúton koppan
Tüskés ökle a földön szét is robban
Szürke kérgén mélyek a barázdák
Utak mezsgyéjét e fák koronázzák
Ágaikon sokszor varjúhadsereg
Hűvös árnyékában boldog emberek