Zubor Csaba: Főhajtás
Horger Antal szobrát sehol sem látni.
Na, de József Attila, ő nem akárki!
Róla elneveztek utcát és teret,
Dicsőségben maradt fenn a neved.
De hová tűnt az egykori híres hetyke?
Nem tudjuk hová lett ő eltemetve.
Óva intek minden egyes pökhendi szót,
Mert a szerencse kereke az forgandó.
Nem tudom még hová vezet az utam.
Azt sem, hogy milyen hosszú ez a futam.
Egy biztos, az élet nem csak egy létezés,
Maradandót alkotni egy élet kevés.
Hogy érhetnék fel Petőfit és Aranyt?
Szavuk kristálytiszta, őszinte, szabad.
Nem lehet az embert skatulyába tenni
Poétának bizony tudni kell születni.